Az elmúlt hónapokban a szokásosnál is több szó esett a jégről Miskolcon és a közelebbi-távolabbi településeken, de ennek nem a megfagyott és kivilágított lillafüredi vízesés volt elsősorban az oka, hanem a korcsolyázás. Közelebbről: az adventi mobil létesítmények megnövekedett száma, illetve a kettes számú miskolci pálya csarnokká alakítása.
Borsod-Abaúj-Zemplén a rendszerváltozás előtt irigylésre méltó helyzetben volt, már ami korcsolyázási lehetőségeket illeti. Míg korábban csak a környező vízfelületek (például a szépséges környezetben fekvő Hámori-tó) kínált a leghidegebb időkben csúszkálási lehetőséget, 1978-ra változott a helyzet. Miskolcon – téglajegyek vásárlásából finanszírozva – ekkor építették fel a Népkertben az első nyitott jégpályát, amelynek a működtetése már a kezdetekkor hatalmas sikernek számított. A sportolók (jégkorongosok, műkorcsolyázók, stb.) is gyorsan meglátták benne a lehetőséget, a maradék időpontokban pedig a nagyközönség tudott mozogni, kikapcsolódni. A megyeszékhelyen élők, elsősorban a fiatalok érdeklődése azonban hirtelen olyan nagy lett, hogy lehetetlenné vált mindenkinek helyet biztosítani, így nem maradt más megoldás, mint felépíteni egy második pályát. Erre 1984-ben került sor. Akik emlékeznek a negyven évvel ezelőtti időkre, arról számolnak be, hogy akkoriban körülbelül 120-150 napos volt a szezon, amelyet az eső és a melegebb napok csak ritkán tudtak megzavarni, ennek megfelelően akár a közönségkorcsolyázás, akár a jégdiszkók idején olyan sokan váltottak jegyet a helyszínre, hogy a csúszkálóktól alig lehetett látni a jeget.
Mindezzel nagyjából egy időben Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban (akkor még Leninvárosban) is léptek a nagyvállalatok, a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát finanszírozásában ezekben az ipari központokban is kiépült a korcsolyások infrastruktúrája, és az ott élők számára is lehetővé vált ez a szórakozási és sportolási forma. Utóbbi helyszínen egy különlegességgel is előrukkoltak: nyáron is üzemeltették a pályát, ahol hosszú éveken keresztül akár fürdőruhában is csúszkálhattak a vállalkozó szellemű fiatalok és idősek. A költségek persze óriásiak voltak, de a szocializmusban mindez nem számított, de 2005-re már nem engedhettek meg semmilyen pazarlást, így megszűnt a lehetőség.
Ezzel nagyjából egyidőben Miskolcon is változtak a körülmények: 2006-ban az egyes pálya helyén megépült a jégcsarnok, amely nyolchónaposra tudta növelni a városban a szezon hosszát, és igazi lökést adott az itt működő szakosztályok fejlődésének. Mára a borsodi megyeszékhely jégkorongcsapata, a DVTK Jegesmedvék az egyik legnépszerűbb sportalakulat a városban, és nem ritka, amikor a mérkőzéseiken a 2000 fős nézőtér minden helyére eladják a jegyeket. A hokisokon kívül sok rajongója és versenyzője van a Jégvirág Korcsolya Klubnak is, a létesítményekben összesen több mint 500 igazolt sportoló tevékenykedik. Persze nem csak igazolt fiatalok, hanem iskolák diákjai és az óvodások is gyakori vendégek a Népkertben, emellett természetesen a közönség számára is rendelkezésre állnak különböző időpontok.
A városi korcsolyázásnak újabb lökést adhat majd az a beruházás, amelyet a tavalyi energiaválság kapcsán megnövekedett költségek, illetve a jégkorongakadémia beindítására adott válasz jelent. Novembertől ugyanis TAO pénzekből, mintegy 1,7 milliárd forintból átalakítják a kettes pályát, amely oldalfalakat kap és csarnokká alakul. Ősztől így egyfelől kisebb légterű, hatékonyabb energiagazdálkodású helyszínné válik a pálya, másrészt 10-11 hónaposra tudják bővíteni a szezont – mindezt ráadásul úgy tudják kivitelezni, hogy közben a jég használata zavartalan a területen.
Hogy mindez mibe kerül a városnak? Információink szerint a két jégcsarnok üzemeltetése nagyjából 300 millió forintot visz el évente (amiből 100 millió az áramszámla), de ezt az összeget nem egyedül a tulajdonos önkormányzatnak kell előteremtenie, 70%-át ugyanis a versenysportból finanszírozzák, konkrétan a DVTK állja.
A miskolci, mondhatni ideálishoz közeli állapotokhoz képest 2023 végén még Kazincbarcikán találnak a korcsolyások egy vállalkozásban üzemeltetett pályát, illetve meg kell említeni a sátoraljaújhelyi épületet, amely egy egészen új létesítmény, és szintén jó kihasználtsággal működik.
A BAZ megyei korcsolyahelyzetet érdekesen színezte az idei karácsonyi szezonban megnyitott öt mobil jégpálya, amelyek az adventi időszakban kínáltak kisebb felületeken kikapcsolódási lehetőségeket a helybélieknek. Miskolcon, Tiszaújvárosban, Szikszón és Encsen a városok önkormányzati finanszírozásában, a települési központokban, műanyag és valódi jégfelületeken tudtak csúszkálni a téli sportok szerelmesei, míg az edelényi kastélyparkban a megyei önkormányzat pénzéből üzemeltettek korcsolyapályát az illetékesek. Egyesek szerint mindezekre már azért volt szükség, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt az újrázni kívánó városvezetők jobb hangulatra derítsék a helyi polgárokat. (Utóbbi témáról itt olvashatnak bővebben.)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
